Ma úgy indult a reggelem, hogy már egész megbékéltem vele, hogy itt maradok a cégnél, és folytatom amit eddig, megpróbálok nagyobb lelkesedést magamra erőltetni. A héten több happening is volt. Attilának megint beszart a gépe. most épp a Winyó szart be rajta. Mindegy, vittem neki egyet, legalább abból is lett kp. Egyúttal Armandnak is be kellett segíteni, mert az a gép meg lefagy.
***
Most nem írok többet, mert megy a Fábry
különben is kinek van ideje állandóan irogatni?
Na ez is megvolt. Jó kis hétvége, kár hogy vége. jobban bírnám az 5 nap otthon 2 nap melót. Szombaton délelőtt a gyerekek édesek voltak. Nándikám nagyon aranyosan viselkedik. Csak forog a járókában körbe körbe játszik, rágcsál gőgisél, belealszik. Jázmin csak nézi a "Mazsola"-t, meg a "Csiribiri"-t. Meg "eeezt, aaaazt" :) Aztán hazajött Anita. Ebéd után mély álomba zuhantam. Rohadtul kimerített ez a kegyetlen, kitartó tél... nem is gondoltam, hogy ennyire. Ma is elaludtam... még délelőtt amíg a gyerekekkel sétáltak. Kicsit feltöltődtem. Szombat este fél hét körül még elgurultunk családostul az Alléé-ba. Jázi nagyon élvezte, rohangászott, síkítozott, mozgólépcső, lift stb. Kicsit strapás, de vicces. Nándika közben édesen figyelte, hogy van élet a babakocsin kívül is. Ő még nem szalad el:)) Nem is sírt egy cseppet sem. Ma 5-re lementünk az MMMH-ba. Azt hittem fél ház lesz, de hát hogy is lehetek ilyen kishitű, mikor az ország és az emberek jövője a tét?? Tele volt a nagyterem, álltak mindenhol, legalább 700 ember, nem nagyon volt üres szék, se állóhely. Pályi is jól beszélt, Vona meg vicces is volt:) Tetszett nagyon. Utána átgurultunk sütiért az Osváthba. nem időztünk, mentünk jöttünk, most vagyunk túl mindenen, fürdetés, kaja stb. Csendespihi van már 21:16-kor. Jázi is csak egyszer jött ki hogy "apa kakííínod" de azóta alszik.
Lehetne min bosszankodni hgyo a tévéből ömlik a szenny, meg a hazugság, ma is a két retek csatornán hányás ami megy, niggerek ugrálnak mindkét csatornán, kinek szól ez az agyament népbutító faszság? hát hihetetlen, nincs egy épeszű csatorna ami valami normálisat nyomna, az m-en meg a két -1%-os párt képviselője pofázik a Jobbik helyett. Remélem ez nagyon hamarosan megváltozik.
Derűre ad okot, hogy ma igazi tavaszi idő volt. Napoztunk kicsit a teraszon.
Holnap megint nagy nap lesz. Egyedül leszek bent. Jó hogy már eligérkeztem két helyre, mire a Peti szólt, hogy hétfőn nincs, ezért az egyiket lefújom, átrakom keddre. Megyek Kecskemétre majd. Remélem megérti a cég, bár elég kínos már korábbról a helyzet velük, dehát jók vagyunk, úgyhogy nincs mit tenniük. Remélem nyugis nap lesz. Majd megint írok egy listát, hogy mit kell csinálni, akkor egyébként mindig jobban megy, ha írom, hogy mivel mi van. Csak ne jöjjön közbe ezer ember, mert ha mindig félbeszakítanak morci vagyok, de persze mindenkinek segítek, amit tudok. Kifelé nagy csíz, aztán jólvan. Nem kell hogy lássák, mi a helyzet. Hogy eddig még nem tudtak cégen belül olyat felajánlani amivel előrrébb léphetek. Vagy ezt nekem kell kitalálni, hogy mit csináljak, nem az ügyvezető dolga lenne? mindegy, jobb is itt a helyemen ahol vagyok, legalább nyugi van. Úgyis, le se szarnak. mindenki a Pétert keresi. Ő a jófej, mindenkinek mindent megcsinál, persze sokmindenre én tudom a választ, dehát segítek neki, mert velem rendes. Nincs okom nem segíteni neki. Lehet, hogy csak paranoiás vagyok, de lehet, hogy adtam rá okot, hogy én vagyok az utolsó, akitől kérnek valamit itt? Ha a közvetlen felettesem nincs bent, és betelefonál, én vagyok az utolsó, akivel beszélne, csak akkor hív, ha az egész cégben senkit nem lehet elérni rajtam kívül. És nem én vagyok a helyettese, aki 7 éve ott van, hanem a kollégám,aki 2éve és huszad annyi dologra tudja a választ mint én. Hát szóval érdekes dolgok ezek. Igazából leírhatnám én is hogy kivel mi a gond és hogy ki mit csinálhatna a kedvemért térdelve miközben előre hajolok, de már annyira szarok bele, hogy ezt sem írom le. A munkámat ugyanúgy megcsinálom ahogy kell, mert kell a lé. Az emberek meg olyanok amilyenek. Nálam sokkal szarabb emberek is léteznek mégis én vagyok a geci? Egy darabig érdekelt, hogy "jófej" meg "kedves" legyek. De tudjátok mit, a családom az egyetlen, ami érdekel. A barátok, akikkel jóban vagyok, a többi meg majd ha beletanultam a Buddhizmusba, és elvégeztem egy két önismereti kurzust, és a nagy lehetőségek nem csak elmennek mellettem, hanem be is következnek velem a főszerepben, talán ez a nagy magyar általános szar közérzet is elmúlik belőlem, de addig...
addig viszont marad az, hogy kiírom magamból a dühömet, a mérgességet, azt, hogy a büszkeségemet, az egoizmusomat már rég a sutba dobtam ,mert itthon fontosabb a béke, a szeretet, a megbecsülés, az, hogyha a másik megkér, hogy milyen legyek vagy mit igen és mit ne csináljak akkor azt megteszem, és törekszem a változásra a jóra. Ugyanúgy, ahogy a legjobb barátom aki a társam, a szerelmem - is ugyanezt teszi.
Nehéz, igen baromi nehéz elfogadni azt, hogy a másiknak igaza van. Ha tudom hogy tényleg igaza van és bár nem akarom hogy az legyen, mégis igaza van. Nehéz elviselni azt, hogy amit az ember felépített magában egy énképet, amit tökéletesnek tart, az valójában nem az. Hogyan kezdjen el az ember másmilyen lenni? Költözzön el? megvan, pipa. Kerüljön egy egészen más élethelyzetbe, mint ahogyan eddig élt?(két gyerek, megvan) pipa, végezzen el egy újabb iskolát?(megvan) pipa, váltson munkahelyet?(rajta vagyok)... Felépíteni egy másik személyiséget nagyon kemény munka lehet, mert energiát kell bele fekteni és pénzt is. A félelem csak azért van bennem mert nem tudom, hogy ha tudatosan tudom is hogy milyennnek kell lenni, az sikerül e akkor is, amikor rossz napom van, amikor valami rossz ér, amikor valaki veszekedeni akar velem, vagy esetleg belémköt. Felül tudok e emelkedni a régi énemen, és az, amit leírtam korábban, hogy az emberekkel kapcsolatban hogy érzek, elmúlik e valaha, hogy akiket régen szerettem, mert együtt kezdtünk dolgozni, azok közül már már elviselhetetlennek érzem az együttlétet napi 8 órában? Vagy visszafordítható ez a folyamat, ha megváltozom? az emberek, hiába vagyok mondjuk 1 évig jófej, rendes, kedves figyelmes mindenkivel, 1 rossz napom alapján ítélnek meg a 367. napon és az egész addigi a szemétre kerül, mert volt egy rossz napom, és onnantól olyan vagyok a szemükben, amilyen azon a napon voltam. Utána meg már akkor minek küzdjek ha ők elkönyvelték, hogy ez van? De ha nem én csinálom, hanem egy kollégám, aki defaultban defektes és hülye, az ingerült és idegbeteg 1 nap, én azt mondom magamban ok rossz napja volt és, kinek nincs, és akkor másnap még nem nézek rá úgy mint egy kifakadt aranyérre, hanem elfelejtem neki ha utána normális, de éééén, én nem, én geci maradok mások szemében. akkor most ki az empatikus? akkor ki az akinek tanulnivalója van? én a bántásokat sem veszem fel ha tudom hogy alaptalan, és vigyázok is rá, hogy másokat ne bántsak meg, akarva! és ha véletlenül akaratomon kívül teszem ezt, azt is megértheti valaki. Akkor kivel van a baj? a kib..szott emberek olyan érzékenyek, mindenki, mi a f...ra? mindenki hibátlan vagy mi? senki nem tett soha kedvezőtlen dolgot más számára? mit kényeskedik úgy mindenki? Ez csak Magyarországon jellemző? árulja már el nekem valaki! Ez is a nagy magyar sajátosság, hogy gecik vagyunk, de ha nekünk valaki mond valamit akkor vérig sértődünk és vissza ripacsodunk ahelyett hogy a pofánkat befognánk és mélységesen magunkba néznénk, hogy vajon miért kaptuk ezt a jóIstentől? Az emberekkel van a legtöbb gond ezen a bolygón. Miért nem élünk úgy mint a Pandorán? Harmóniában egymással és a természettel. Miért keressük folyton a bajt és miért mindig a rossz, a hazug, a csaló, a tolvaj kerekedik felül a többin? Akkor miért legyek én jó? (Hozzáteszem, hogy alapvetően jó vagyok, figyelmes, jó megfigyelő, általában kedves, jóeszű, tájékozott, intelligens, jó humorú és jó pasi) mások elmondása szerint is. De mégis nekem is vannak hibáim. Hogy van az, hogy úgy érzem, hogy más embereknek sokkal több hibája van mint nekem, mégis ők egyesek szerint jobbfejek nálam, én meg van hgoy igazságtalanul elítéltetek mások szemében. Ki tesz igazságot? Miért nem látja a többi ember, hogy ki az értékes és jó ember és ki kevésbé? vagy ez a sors? sok emberek sok hibával szimpatikusabbak, mint akinek nincs hibája csak egy de azt jól kiragadjuk, fejéhez vagdossuk, a földbe döngöljük vele, a másiknak meg mindent elnézünk mert szegény már annyira aberrált, hogy az már a fogyatékossággal vetekszik, és hát ugyebár azokat már nem illik bántani... Hát aberráltaknak áll a világ? Hát igen, azokból lehetnek "SZTÁROK" vazzeg, meg műsorvezetők, meg celebek. Nézd meg ezt a szerencsétlen Hajdú Pétert. Hát elvette ezt az esze semmi fogd meg jól nőt, akivel egy percet nem tudnék egy közös liftbe tölteni, mert félnék hogy a sötétség ragályos, mellesleg a Hajdú azzal az unorító flegma stítusával hányingert kelt bennem, inkább hallgattnám a SZijjártót orrba szájba csak a Hajdút ne kéne az éltebe többet látnom se hallanom sehol!! Oh add Uram!
Nemrég elkezdtem a vallások után nézni. Meghnéztem a Bathory-t a Báthori Erzsébetről szóló filmet, melynek során kíváncsi lettem a protestantizmusra, ami aKereszténység egyik ága. Azon belül a van egy ág, ahol az eleve elrendelésről volt szó. Ezen már gyerekként is sokat gondolkodtam, mikor az általánosban hallottam erőől először. Eleve elrendelés, ki hisz ebben? ki hiszi azt hogy a sorsa eleve meg van írva? ki az, aki nem akar segíteni saját magán? Aztán rájöttem. Ugyanúgy ahogy most, bár mostmár nem annyira, az egyházak mindig kiváltságokkal rendelkeztek. Egyegy unatkozó szerzetes kigondolt egy két mellékvágányt a kereszténységen belül, ehhez szerzett támogatókat gyülekezetben vagy fegyverrel, és máris jutott neki a Kiráyltól, a paraszttól stb és aki nem tett az egyház kedvére, azt kikiáltották eretnetnek, elvették mindenét és még jól el is égették. Hát remeke. Mondom én akkor mibe higgyjek? Hát hinni nem a templomba kell. Hinni az embernek önmagában kell és egy általa elképzelt erőben amit nevezhetünk Istennek. Ezt az energiát tudjuk uralni, ha megtanuljuk és meg fog történni az, amire igazán vágyunk. Ez lenne hát a titok. A Titok. A filmet töltsd le torrentről és meglátod. Nekem bevált. Sokminden, amit eddig kimondtam, valóra vált. Én vagyok rá az élő példa. Szerencsés voltam egész életemben, mert hittem benne hogy az vagyok. Hittem azt, hogy amit ahogy elképzelek, nem lehet másképpen és pont azért valósult meg mert nem is gondoltam arra,hogy ez nem úgy fog történni ahogy elképzeltem. Kicsinek sokkal bátrabb és öntudatosabb voltam mint most, most sokszor félek negatív gondolatoktól, amiknek nem szabadna lenniük. Céltudatos voltam, most csak rövid távú céljaim vannak. De ezek ugyanolyan fontosak. Van aki egész életében sportriporter akar lenni. Az eléri. Van aki egész életében valami akar lenni, küzd érte és eléri. De elég az, boldog attól hogy 33 évesen elérte élete álmát? Boldog lesz? és utána mi van? nincs tovább, hol a többi cél? Ház? Autó? Alap. Ez nem cél, csak használati tárgy. Hol a cél, és mi legyen az? Boldog e az ember attól, hogy mindenkin átgázolva felér a csúcsra és ott ül egyedül? vagy nagyobb öröm e az, hogy amíg oda eljutsz, eljutsz a hegy aljáról a sárból, a dzsungelen át a csomolungma tetejére, vagy az öröm az, hgoy amig feljutsz, szemléled körülötted a világot, minden száz méteren más a növényzet, az élővilág, ki színes állatok, madarak, gyíkok, rovarok, nyulak, pókok, majmok, kis hegyi patak kristálytiszta vizéből iszol miközben csörgedezik és pisztrángok ugranak a habokban felfelé, öröm e ez? Öröm e éjszakára felmászni egy fára, az ágra hajtani a fejemet és a csillagok felé nézni, öröm e az, hogy ezt nem egyedül, hanem megosztva másokkal csinálom, és a végén együtt, egymást segítve bicegve, mosolyogva érünk fel a havas csúcsra, ahol már csak mi vagyunk és a végtelen?
-VIK-
Ma végre péntek van. Ma valahogy nagyobb volt a lelkesedésem mindenhez. Bevittem a kocsit a srácokhoz ide a sarokra a szervizbe, Gabi bá' mondta megnézi mivan, hát mivolt, gömbcsulóharangösszekötőgumibizbaszjobbésbaloldali ilyesmi csere kell, hopp egy huszas lesz a jövőhéten, most csak nyolc a gyertyacsere, de a vizsgán átmegy nincs mese. Ment a javítás, pörögtem egész nap, ide oda ugráltam, szereltam, forrasztottam, cseréltem javítottam, itt egy Tibi, ott egy Tomi, Armandnak gépet összerakni 40ért, ja de nem kell csak a jövő hét, há bazzzzeee... Délben egy Delelő, ott a kis p..ci jól főz, aztán jött a hír, Melinda kitünő, az zsír! Jázmin Már beszélget, mondja a magáét, micsoda öntudatos kis nő! Nándorka kapucniban kukackodik, a járókában ő a zsivány szívtipró, mikor Pankát maga alá gyűri. A fészbukk is bejön, Sue - ha belépek - rám köszön, kérdi whats up, and the guys? írja Ilus néni már 91 és várja a levelet itthonról a hétvégén írok neki pár sort s hívok elő képet, szereti majd nagyon.
Beáék jönnek márciusban, lesz nagy dínom dánom, a 30. szülinapomon. Már a srácok a teremben is szervezik állítólag 12-én lesz egy zártkörű partim, zenél Karmatronik meg lehet jön Zizi, szóval lesz buli egy magasabb szinten, de hát csak elméletben, mert ugye akkor leszek ott, ha egy életnagyságú papírszobrot visznek rólam, mert az asszony mellett a helyem nem a krimóban :)))
péntek van, végre. Igazából mindegy, mert az egész hétvége is egy hétköznap délutánnak tűnik olyan gyorsan eltelik. Majd ugrálunk a gyerekekkel.
Tegnap jól ment az edzés, kemény vagyok nagyon, ilyen még nem volt, már a 90kg-ba nyomok fekve és 20-al megy a bici. A kiló is jól alakul, már mardossa a 78-at, és nem zsírból van! Mackósodom, de hát kell is az így 30 felé... Ha már magas nem vagyok legalább széles legyek :) Hétvégén is lesz program bőven. Szombat d.e. asszony megy vásárolgatni meg ide oda, vasárnap meg lemegyünk a MMMH-ba fórumra, Gábor általában jól beszél és kell, hogy lelket verjen belém valami pozitív gondolat a szabadrablás után, "amilyen infláció folyik ebben az országban"-(Gino)...
Most lépek,
vár egy fészekalja gyerek,
Csók mindenkinek.
-VIK-
Azzal kezdtem a napot, hogy kirángattam a szemeteseket a ház elé, a jégen majdnem hanyattestem már megint. Még jó hogy olyan rohadtjó a reflexem hogy kész.
Ma kicsit jobb a kedvem, hogy már kifelé jövünk a hétből. A tegnap délutáni "akció" kicsit elkedvetlenített, még mindig sok a bizonytalanság, és nincs meg egy két konkrétum, ami a lelkesedésemet növelné. Majd jön válasz. Hamarosan. Várok.
Délelőtt Jött a madár, akivel átszerződtem az OTP-től a Generali magánnyugdíj biztosítóhoz. Azt mondják jó, mert ők, és az AXA nem termeltek veszteséget tavaly. Én nem bánom, az OTP-től minden téren szabadulni kell!!! A pali adott egy két jó ötlete arra, hogyan lehet egy kis plusz pénzt csinálni lekötéssel, bankból bankba utalással. Utána nézek. Biztosan igaza van, csak eddig nem nagyon érdekelt, de pár tízezer fornt is jó ha jön.
Megint jött eg csomó szar amit javítani kell. Már nem nagyon lelkesedem az egészért. Jöhetne valami jó végre. Kicsit kivagyok már az unalomtól, dehát innen jön a biztos lé. Sosem voltam az a fajta aki beletörődött abba ami van. Megmondom őszintén már a tököm tele ezzel. 7.éve... f...m, nem ismerek magamra, már rég ki kellett volna törnöm. Sokkal tehetségesebb vagyok annál mint hogy ezt a sok szart csináljam... Az egyetlen ami jó az egészben, hogy a közvetlen felettesem azért mindent megtesz, hogy annyi pénzhez jussak itt, amennyit csak ki lehet innét sajtolni, ezért hála neki. Kedves ember, bár nem érzem hogy nagyon kedvelne, de együtt dolgozunk és kész. Elvagyunk.
MA bejött egy szőke bögyös, hogy gond van a szkennereivel, de persze nem azzal volt, hanem a rendszerükkel a cégnél... hehhe.. mindig ez van. A felhasználók a leggyengébb láncszemek a gépezetben. Asszem a napokban én is elkezdem a kampányt, kirakok egy két szóróanyagot amit az internetről nyomtattam. Remélem nem kell mondanom melyik Magyarországért Mozagalmat támogatom?!
Kicsit magam alatt vagyok. Tegnap este nem volt túl jó hangulat otthon. Egy korábbi nagyobb, és több kisebb baromságom levét ittam. Remélem végre minden tisztázódott és renben leszünk így mostmár.
A párom nagyon rendes ember. Jó társ, barát, szerető és kiváló anya. Mindenkinek vannak hibái is, de nem megváltoztatni, elfogadni kell azt, ettől leszünk értékesebbek, hogy megértjük és elfogadjuk a másikat. Ez azt hiszem megy, menni fog. Szeretm őt is és a gyerekeket is. Jobban, mint bármi mást a világon. Mindennél előrréb valók nekem és ez így van jól. Így is érzem. Én ezt adom. Amit várok ugyanez a hozzáállás hozzám, - és bármilyenek is - a családomhoz is. Úgy érzem jó lesz minden mert a törekvés mindkettőnkben megvan erre. És a hajlandóság a lényeg. Tanulunk egymástól, de nem hagyjuk magunkat befolyásolni, csak elfogadjuk azt, amit jónak tartunk egymástól.
Tegnap nem voltam edzeni, kicsit kimerültek az izmaim, meg én is. Elaludtam a Mil-MAN UN meccset pedig jó volt. Parádésan játszottak az "Olaszok"??? (Backham, Ronaldino) a Manchasternek meg csak mázlija volt. Na, most lépek. Csoki.
"Éljen a haza! Menjetek haza..."
-VIK-
üdv,
ma is van nap. Csak fél napot dolgozm, mert egyéb családi okok vannak otthon, amihez kellek. Anita megy valahova. Ma beszélgettem a srácokkal a cégnél és sajnos rossz hírek vannak. Legalábbis náluk. Van akinek 30, de van akinek 50%-al kevesebb volt, lesz, mostanában a fizetése. Ez elég elrettentő. Pár szót váltottunk arról, hogy az elamortizálódott céges mobilokat milyen módon lehet lecserélni de a 30eFt-os lélektani határ elég alacsony egy új készülék vásárlásához, így inkább összeragasztom a régit, azt legalább már megszoktam :)
Mennem kell, mert most indulok. Lehet ma még folytatom.
-VIK-
Ez az első blog, amit írok. Nem is tudom, hogy jó dolog e nyilvánosan naplót írni, amibe az emberke leginkább magánéleti morfondírozásaikat írják le, főként exhibicionizmustól fűtve manapság nagy nyilvánosság előtt. Olvastam már jó naplót, és borzasztó rosszat is. Sok olyan gondolat van, amivel azonosulni tudok, de sok van, amit kamunak tartok. Ami mégis arra indított, hogy én is naplót írjak, talán csak a kíváncsiság, hogy megy e ez nekem, össze tudom úgy folgalni a gondolataimat, hogy az elsősorban számomra visszaolvasva érdekes legyen. Régen mindig irigykedtem és csodálva hallgattam azon barátaimat, tanáraimat, rokonokat, akiknek mindig volt egy sztorijuk, mindenről tudtak valami érdekes, vicces történetet mesélni és soha ki nem fogytak a tartalmas velős és tájékozott mondanivalóból. Viszont a jó ég mentsen meg azoktól, akik mindig mindent jobban tudnak a másiknál, akiknek csak "igazuk" lehet :) Ha valaki jól tud mesélni, történetet előadni az számomra mindig érdekes. Szeretek hallgatni másokat, meghallgatni véleményeket, persze csak akkor, ha ezt olyan formán adagolják, hogy nem érzem magam tőle tök hülyének mert alapvetően azért én is sokmindenről tájékozódom, ugye az interneten, ahogy te is. Ez a remek, a kifogyhatatlan információ áradat ami manapság nélkülözhetetlen. Otthon vagyok a gazdasági dolgokban, ha fél évvel ezelőtt lett volna 12millióm amiből akkor 600Ft-ért OTP részvényt veszek most... hol is jár az OTP? Kb 5300Ft-nál, akkor most mennyim is lenne? kb 10szerese.... Ezt láttam előre és tudtam is hogy így lesz, csak hát ki adott volna kölcsön ennyit? Nembaj, a legközelebbi válságból már biztosan győztesen kerülök ki, mint ahogy a 2009-es évem is a lehető legjobban sikerült. Míg mások csak sírtak, hogy nem jó ez így, és a fejüket csóválták egy pohár bor fenekére nézve, addig nekem soha nem látott változásokat hozott ez a remek év. Megszületett második gyermekem is. Egy kisfiú a leány mellé. Új lakásba költöztünk, persze ez nem csak nekem köszönhető hanem csodálatos páromnak és családjának is. Az én oldalam a szorgalmat, kitartást, odafigyelést, precizitást erősíti, a páromé ezek mellett a financiális dolgokban is segít. Megtanultam hogyan bánjak a fával, miután az asztalos, aki a konyhabútort csinálta jól, de baromi drágán dolgozott, nagyon gyorsan kreatív lettem, rájöttem, hoy milyen kézügyességem van!!! Ezt eddig csak a mikroszkóp vagy nagyító alatti processzor cseréknél éreztem, de úgy látszik ez a kettő nem áll távol egymástól. 29 évesen (ez most van) rájöttem, hogy nincs olyan dolog, amit ne tudnék megjavítani, megcsinálni ha rászánom magam és van rá időm. Igazából szerintem ezzel minden ember így van, ha van időd és energiád, szorgalmad, hogy után nézz, végiggondold, és megcsináld olcsón megúszod. Aki meg ügyvéd, vagy közjegyző az meg nem csinálja, mert van rá keret, hogy más megcsinálja neki, tökmindegy mennyiért ha havi 5 kiló ott figyel a számlán, nemigaz? Mondjuk impotens dolognak tartom, ha a férfiember nem fog meg egy fúrót, ha egy polcot fel kell szerelni, vagy hasonló dolgok. Ezt férfitársaimnak üzenem, akik még nem próbálták, hogy jó érzés, mikor sikerül, nemmellesleg a nők odavannak az ügyes férfiakért, de a férfiak is hehhe:)
Konkrét sztorim most nincs, írom, amit hoz az élet. Hétvégén mint a méhek úgy nyüzsögtek a fidesz aktivisták, kettőt is el kellett küldenem, mert bár nem vagyok baloldali, de azt hiszem olyan langyos jobboldali sem mint a fidesz. Sokkal radikálisabb vagyok. Ha a hazaszeretetet és a bűnözés elleni határozott fellépésre való vágyat radikalizmuank nevezzük akkor szélsőséges vagyok. Én, aki tisztességesen, 8 órában dolgozom, 2 gyereket nevelek és egy komplett háztartást tartok fennt, igen, felháborodok, mikor olyanokat hallok, hogy 5 tizenéves halálra ver egy öreg 92 éves nénit egy gázpalackért!!! A belem kifordul, mikor azt hallom, hogy mi terrorizáljuk a kisebbséget, hát az a****k pi***ját!!!!!
Lassan beérik a nyáron megszerzett diplomám gyümölcse, remélem hamarosan bővebben is kifejthetem ezt, most csak ennyit írok erről.
Regisztráltam a twitteren is, haladni kell a korral. Tudod, a kíváncsiság. Bár a fészbukkot még most se szeretem, de látom, hogy sok embernek bejön az ilyesfajta indirekt kommunikáció, ezért majd bővítem abbéli információkat is magamról, bár időm nemsok van rá...
Hétvégén volt nálam Apu meg Erika. Erikát begipszelték szegénynek valami van a kezével. Jobbulást. Anyunál most nem voltam, mert így alakult, viszon nagyon jól és kellemesen telt a hétvége. Sétáltunk kicsit a napon, főztünk sütöttünk, megnéztük a Bolondok Aranyát. Ilyenkor nehéz picit elválni otthonról, olyan jó volt együtt, de hamar eljön péntek megint.
Ma hétfő van. Olyan is. Lassan olvad. A félméteres jégcsapok gyönyörűek:) Vajon otthon most mi lehet? Megyek is és hívom őket.
-VIK-
